Fellinger Károly: Feltépett alagút

FELTÉPETT ALAGÚT

Fellinger Károly


    
               Tibély Orsolyának
 
A só és a kenyér találkozása
vagy, a lusta halál gondolata nem
hagy élni, a valóság lyukas, mint a
befoltozott képzelet, emlékeim
 
még fáradhatatlanul utolérnek, 
lecserélt, kopott, elhagyott lópatkók,
nem meri megérinteni őket a 
szerencse, hátat fordít a véletlen.
 
Zöldszemű szörnyek népesítik be a
magára maradt éjszakát, az égig 
érő létra terpeszállásban vár, az
odaveszett, mennydörgő tűzoltóké

Fellinger Károly verse legutóbb a Szöveten:


Discover more from SzövetIrodalom

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply