VERS

Nagy Csaba versei

Porcelánszív…


E földi lét csupán melletted örök,
a perzselő láng közeledben lobban,
nélküled porcelánszívem romokban,
s rideg időkben szerelmet könyörög.

Színjáték…


Giccses pompadourok
járkálnak föl s alá,
mimikátlan maszkok,
színjátékká korcsosult gyermeki talány.