ötvenkét éves rímkuvasz
kinézel rajtam s megugatsz
fura
kutya

habzik az idő perceket
glóbuszt fürdet a képzelet
s habot
tapos

van hogy elszakad egy kis drót
csóktól kapok vakációt
nyál-net
szünet

kutatom az éden nyomát
vajon hol élhetek tovább
magány
talány

valóság próbál álmokat
a bajra sok a változat
zűr e
fülke

jól elvagyok a semmivel
a kevés egész nem figyel
sok a
soha