vakaródzás közben
észrevettem
körmeim alatt pikkelyek vannak
máshol tollak törött és behasadt szúrós
éles és lapos szárak sarjadnak vérzenek miként
a halak meg a hüllők a madarak bőrre is –
ezek valami régi és ronda
és kegyetlen istenekre emlékeztetnek kiknek
nevére már nem emlékszem
szemeim kiszáradt tótükör-emlékek
arcom senki emberfiához
nem akar hasonlítani
azt álmodtam mindannyian
valami mássá lettünk rég
Istenem kérdezem mindegyre
mi lesz ha majd anya és apa nem ismer fel
merthogy nemtelenül ahogy az angyalok –
vagy ha olyanok se
Szente B. Levente verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?