Csikai Gábor: A tört világból

vére hull az enyészetnek
és lecsorog felhők lábán
nem értem az egészet meg
ha csak ülök elnyűtt-kábán

legmélyén e tört világnak
s halálpókok körbeszőnek
a lábaik görbe ágak
tört terén a tört időnek

mégis mennek mind előre
én osonok ott mögöttük
és sok álmos érkezőre
kiknek titok volt a jöttük

néha csendben rámosolygok
ők pedig majd vissza énrám
s bár a holnap álma fojtott
indulok az égi létrán

Csikai Gábor verse legutóbb a Szöveten: