A. Gergely András: A palotaőr halálregénye – avagy impozáns könyvtártorony a sors lagúnái között
A sorsért és még a halálért is mindig meg kell dolgozni. A méltó, sőt az esetlen és szánalmas halálért is. Mégpedig sok-sok munkával, s hozzávaló elszántsággal. S küzdés maga ráadásul még értelmetlenebb, ha a küzdelem aránytalan méretű, s ha a lét…
Magyari Barna: Rímbuszok és rémbuszok
fejemben járnak alkalmi rímbuszok / mikor nem járnak jönnek a rébuszok
Torma István: Keleti pu.
A Baross téren ültem, egy háttámla nélküli padon / Nő odaült
Juhász Zsuzsanna: Pozitív lelet
Kár, hogy nem érdekel semmi. Nagy kár, hogy csak ez a pár ember kell neked. Ezeket kérdezgeted folyton, és nekik mondasz el mindent magadról. Hogy ezeknek akarsz tiszta lap lenni újra és újra, kéretlenül.
Földi Erzsébet: Látogatás
A nő egyedül érkezett a vasútállomásra. Könnyű nyári szoknyát és felsőt viselt. A kora reggeli fuvallat olykor belekapott szoknyájába, végigsimított csupasz karjain. Ilyenkor alig érezhetően megborzongott. Kézitáskáján kívül egyetlen poggyásza volt: fonott kosarában ajándékcsomagot helyezett el. Arcán és tartásán enyhebizonytalanság látszott.
