Csikai Gábor: Kubla kán nyomán

„Kubla kán tündérpalotát
építtetett Xanaduban”
eddig jutok és nem tovább
mégis messze vezet utam

törött fehér reménységek
szegélyezik árkaimat
bennük el én mégsem égek
mert véremből bárki ihat

de mindenki nem állhatja
hisz megkeseredett régen
élet fia halál atyja
túl jutott már földön-égen

de örök lett fájó láza
így hát nála megmelegszem
szívem mélyén csorba váza
rajta félvak ősöreg szem

túl messzire hát nem láthat
mégis minden fény belétör
így engem a holnap áthat
és nem fojt meg nehéz légkör

csak a csendnek karja fog át
én meg ásom egyre kutam
Kubla kán tündérpalotát
romboltat le Xanaduban

Csikai Gábor verse legutóbb a Szöveten: