
Varjú Zoltán: Toxi-kus(s)
Tölcsért csináltak a fejedből öntik
belé a hazugságokat nem keveset
jó sokat adnak a szellemi éhenhalás-
hoz visszaad elvesz belőled kér
kostolót az elmebaj pedig felőled
felfordulhatna már a lelkinyomor
sötétje nyugovóra tér hihetné botor
módon az értelem na ja képzelem
milyen ostoba az aki elhiszi hogy
győz a jó az igazság amíg kart
karba ölt a félelem és rettegés
fojtogat gonoszt mocskot sikál
koszt a tisztaság de tudhatnád te
is ez mekkora balgaság hiszen
míg a genny egymaga van legalább
tízen addig százból ha egy akad
steril aki nem mérgezett toxikus
debil vagy szintetikus fehérje-
halmaz akit a lelki rútsága úgy
gondolja hogy mindenre (is) felhatalmaz…
Varjú Zoltán verse legutóbb a Szöveten:
One Comment
Pingback: