VERS

Csák Gyöngyi: Elfáradtam

Elfáradtam a kívül
rideg homályában topogni,
a remény szikkadt penészes
kenyerét enni,
elfáradtam őseim
nemes lelkéről a méltatlan
felejtés-piszkot naponta lesúrolni,

elfáradtam az erkölcs
hiábavaló őrzésében,
elfáradtam megválaszolni
az idő álnok kihívásait,
stresszeltem, ,dolgoztam
szakadásig, tűrtem,
elfáradtam bűntudattal élni,
bár nem én csesztem el Európát
elfáradtam élni,
sztahanovista vérem
nem hajt már tovább;

lelépni csendben az ismeretlenbe hisz
ami van, nem tart már soká.

Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten:

One Comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .