Turi Orsolya: Vers a semmiről
Lekapcsolom a villanyt a fejemben (1)
körülöttem
csend és félelem és sötétség
hallani
a halak lélegzetvételét, a hegy gyökereinek fogódzását
látni
a macska árnyékának nyomát az aszfalton
puha árnyék suhan végig a falon
névtelen félelmet suttog
a lepkeszárnyú
idő
vas bordáján
bársony fonalat fon
az őszbe forduló múlt
emlékeiből
a halál
rubint szemekkel
földtömte szájjal
kacag
a világ csak
– hangulat (2)
(1) Bajdázó: Lekapcsolom avillanyt a fejemben
(2) Reviczky Gyula: Magamról
Turi Orsolya legutóbb a Szöveten: