Köszöntelek benneteket, drága nők,
Fegyvertelen harcosai a nemzetnek.
Hatalmasak vagytok szívem előtt
Ti, kik életet adtok az életnek.
Sorsunkat magatokra vállaltátok,
Értelmet, szeretetet adtok,
Ebből oly’ kevés, mit visszakaptok.
Szeretetem, tiszteletem jeléül
                          e sorokat fogadjátok.

*A szöveg inkább kordokumentum, mint vers. Azt mutatja meg, hogy milyen volt a hat évtizeddel ezelőtti elvárt közbeszéd a női szerepeket illetően. Közben megállt az idő. (A szerkesztő)