Balajthy Ferenc: Ha keresnéd…

Hol kereshetnéd, ha sose látod?
Fénnyel kel, és azzal alszik el.
Melengeti a fagyott Világot, –
A Napunkban lakik az Isten?

Mint a végtelen tenger hatalmas,
Bölcsőjében kezdődött minden.
A hullámok hátán zokog, kacag,
A Tengerben lakik az Isten?

Hegyek csúcsán fennakad a felhő,
Magasabb tán a Földön nincsen!
Imát mormol alatta az erdő,
A Hegyekben lakik az Isten?

Túlcsordult lelked csillagokra lát,
Elérhetetlen Űr megbillen.
Él, lélegzik, és lüktet valahány,
Az Egekben lakik az Isten?

Öreg megy el, egy gyerek születik,
Béke, szeretet, s a rend itt bent.
Élők, és holtak rég őt keresik,
Az Emberben lakik az Isten!

Balajthy Ferenc verse legutóbb a Szöveten: