Nagyon jó költőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki szándékoltan „jó rossz” verset tudjon írni. Pedig limerick, meg gagyi vers néven az irodalom számontart ilyen műfajt.
Ahhoz is erős önkritika kell, hogy a versíró saját költeményét „rossz vers”-nek minősítse.
Megnyugtatásul: a Szövet szerkesztősége nem készül arra, soha nem is tenne olyant, hogy a beküldött, de nem közölhető versek szerzőit pellengérre állítsa.
Az viszont elmondható, hogy szinte hetente érkeznek be közölhetetlen szövegek is szerkesztőségünkbe. A legtöbb alkalommal sikerül konszenzusra jutnunk a szerzővel. Megérti, hogy a verse „menthetetlen”, jobbik esetben pedig addig „beszéljük át” a szöveget, hogy végül sikerül „szintre hozni”. Nem tagadom, hogy ez a művelet leginkább akkor sikeres, ha a szerző igazából perspektivikus, jó költő, de az aktuális ihlet valamiért nem azt az eredményt hozta, amire az ihletett készült. A dilettánsok – sajnos – meggyőzhetetlenek.
Nem tartom ugyanakkor lehetetlen küldetésnek, hogy a remek költők rossz verseivel, vagy a kellő önkritikával rendelkezők mintáival segítsük mások alkotói munkáját, s aki akar, ilyen módon sok dolgot megtanulhat a versről és a versírásról. Régebben erre használtuk a „poétika” kifejezést.
Felhívásunk
Kérjük a Szövet állandó munkatársait, kiváló költőit, hogy írjanak szándékoltan rossz verset, vagy küldjék be – ha annak tartják – kevésbé sikerült szövegeiket. Diskurzusba állítva, „kivesézve” közölnénk őket a magazin felületén. Ezt a „boncolói” műveletet – ha nincs más jelentkező – elvégzi a szerkesztő, de arra is felkérném költőinket, kritikusainkat, hogy vállalják el egy-egy vers ilyen típusú elemzését!
A „legjobb rossz vers” szerzőjét minden hónapban kitüntetjük. A tiszteletdíj nagysága, mértéke a szerkesztők lehetőségeitől és az esetleges támogatásoktól függ.
Zámbó Illés admin és e sorok írója a saját jövedelméből minden hónapban kész elvonni egy-egy szerény összeget. Kérjük munkatársainkat, olvasóinkat és kedvelőinket, hogy ha tehetik, járjanak el ugyanígy!
Bence Erika
Vélemény, hozzászólás?