Kovács katáng Ferenc: A zebrán túl – göröngyös úton a csillagokig – Verses memoár. Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2024
Kovács katáng Ferenc 2024-ben két könyvvel bizonyította az évek múlása ellenére is kiapadhatatlan alkotókedvét és ritkaságszámba menő munkabírását. Tavasszal Hány jó napból áll egy emberöltő? címen a 2020-2024 között készített interjúinak vaskos kötete jelent meg, nyáron pedig verses memoárja, A zebrán túl. A „Violának, Elizának, Ágostonnak és szüleiknek: Kingának, Dávidnak“ ajánlott könyv hetvenöt számozott versből, illetve Elöljáróban címmel egy prológusból és egy Epilógusból áll. A Szabó Lőrinc Tücsökzenéjéhez hasonlítható lírai önéletrajz a hetvenöt éves költő létösszegző visszaemlékezése életútjára a kezdetektől egészen napjainkig. A születésnap tényére a végletekig kitartott késleltetés eszközével csak a legutolsó versben, az Epilógusban derül fény, ott is csak áttételesen, egy József Attila-allúzióval:
hetvenöt lettem én –
meglepetés e költemény
Ezek az allúziók egyébként át-meg átjárják az egész szöveget, a nemzeti és egyetemes emberi örökség szintjére emelve a személyes emlékezés horizontját. Csak a legismertebbek klasszikusokat felidézve, így jut szerephez a már említett József Attila mellett többek között Márai és Nagy László, Kányádi és Noszov, Molnár Ferenc és Krúdy, Tamási Áron és Benedek Elek, Reményik és Madách, Kosztolányi és Lermontov, Babits és Tóth Árpád.
Az eligazodást e gazdag kultúrtörténeti motívumok között a könyv végén a jól használható Megjegyzések segítik.
A verses önéletrajzok egyik velejárója az epikusság, vagyis az elmondás, a cselekményesség, ami A zebrán túlban is domináns tényező. Az ilyen versek általában nagyobb terjedelműek, van közöttük 50-60 soros hosszúvers is. Ezekkel állnak szemben az aforizmaszerű lírai epigrammák, amelyek közül a legrövidebb mindössze négysoros, ezúttal Török Ágitól kölcsönzött sorral.
24.
A zebrán túl
Az ősz bajsza rozsda
színszóró kopasz ágak
Halomba hullt levelek
gázolni benne bokáig
Az események három fő helyszíne közül az első a szülőföld, a mi esetünkben Nyíregyháza, ahol a lírai hős gyerek-és ifjúkorát töltötte. Ezt követik az egyetemi évek Budapesten, különösen tekintettel a budai várbeli legendás műszaki kollégiumra. Harmadikként Norvégia következik. A 47. darabban a távozás, majd hazatelepedés költői körülírását egy újabb József Attila-vendégszöveg erősíti:
harminckét évem elszelelt
e hazai földön
Pontosabban harminchárom
Negyvenegy pedig a távoli
rideg északon
Ha jól számoljuk, ez a norvégiai kitérő 1982-től 2023-ig tartott. 2023 novemberében aztán Magyarországon, pontosabban Budapesten, még pontosabban a budai várban zárul be a kör, és válik eggyé az otthon és az itthon, ahol:
Karnyújtásközel
az Úr, no meg
az Elnök háza
– azaz a Mátyás templom és a Sándor palota. És ezzel már a jelenben is vagyunk, amire szintén közvetett módon történik utalás: Ficót meglőtte egy fanatikus őrült – Ez a nyitrabányai merénylet a szlovák miniszterelnök ellen 2024. május 15-én történt.
Az életrajzi események leírása nem időrendben, nem lineáris módon, hanem szabad asszociációkkal, képzettársításokkal történik, éppen úgy, mint a nagy példakép Krúdynál, egy-egy tárgy, egy-egy gondolatfoszlány hatására, vagy a tudat mélyén kitörölhetetlenül lappangó emlékek felszínre töréséből. Különösen emlékezetesek a gasztronómiai részek, a családi ünnepek, a disznóölés, a karácsony, a Dédi-féle toros káposzta, a karácsonyi bejgli, a húsleves a’la Krúdy, amely valójában csak másnap jó.
A szabad asszociációkat egy metaforikus kezdősor tartja össze, amely nem véletlenül a könyv címe is egyben így, kövéren szedve: A zebrán túl. Ezzel kezdődik mind a hetvenöt vers, és ebből a metaforikus jelentésből, az egyik oldalról a másikra való átkelésből válik hitelessé a látomásos helyszínek váltakozása éppúgy, mint a hol első, hol harmadik személyű előadásmód is.
Külön kell szólni a 31-es, 32-es és 33-as darabról, amelyek a Skandinávia I, Skandinávia II és Skandinávia III alcímet viselik. Ezekből válik világossá a jóléti társadalmak édes életének aggasztó képmutatása és romlottsága. A részletezés helyett beszéljen egy idézet:
Feljelent a szomszéd….
Ha bizonyos hónapban
nem lógatod ki
a szivárványos zászlót
Költözz Lappföldre!
Háromnapi rénhajtásra
a legközelebbi szomszéd.
A kötetből egy nemzetben gondolkodó költő világnézete bontakozik ki, akinek életútja a családi okok mellett törvényszerűen vezetett haza Magyarországra, és aki még azt is megengedi magának, hogy finom eszközökkel kiálljon a sokat ócsárolt magyar miniszterelnök mellett:
Kiáll a bátrak közül
egy bátrabb
tartása van
finom humora
Szavahihető
logikus, érthető
Hajaj! Magyar virtus
Kiűzzük hazánkból
Brüsszelt, mint
korábban az oroszokat!
Bornemissza Péter a 16. században, az magyari urak, az kevély némötök, az pogán törökök elől menekülve, így kesergett, mikor el kellett hagynia Budát: Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Kovács katáng Ferenc élete ugyan nem volt ennyire viszontagságos, nem volt ennyire katartikus, de azért neki is nagy utat kellett bejárnia, amíg végül otthonra talált jó Buda várában. Erről a nagy utazásról szól ez a kiváló verses memoár.
Ircsik Vilmos
Vélemény, hozzászólás?