Turóczi Ildikó

Párbeszéd

Tenger vízének
Tükrében látom magam:
Esőcsepp vagyok.

Látsz te engem, tenger tükrében vízcseppet?

Vízcsepp tükrében, úgy tűnt,
Téged láttalak.
Aztán kisütött a Nap.

Állóvíz tükrén rezzen
Arcod. Szétesik
a beleszórt kavicstól.

Elszomorítasz. Létem értelmét hol lelem én?

Fény nélkül víznek tükre
értelmét veszti.
Csattan egy tenyér. Hallod?

Lehetek tanítvány? Vagy hasztalan járom utamat?

Télen keresed
vízcsepp tükrét, zord fagyban?
Jégcsapod olvad!

Kétlem, hogy érteném szavad; értelmem sekélyes vizeken evez?

Ki mélyre merül
Víz tükrét nem láthatja.
Bábból lepke lesz.