
Nagypál István
Ahol a levelibéka megpihen
Dobálom a gó játék figuráit
az asztalon. És vannak szalma-
szálak, amelyek meghajlanak,
miközben forralom a vizet,
habár nincs hozzá teafüvem.
Nézem a kipukkanó buborékokat
az üvegpoharamban, és azon
gondolkodom, merre lépjek,
vagy ugorjak inkább helyette,
miként a levelibéka tette?
Aztán a kihűlt vizet kiöntöm –
csobog a mosogató falán, akár
a vízesés az Ontake-hegyen.
Nagypál István verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?