Lencsés Károly: Kedves Tibor és István!
Kedves Tibor és István!
Köszönet mindenért. Felejthetetlen örömet okoztatok. Remélem nem száll el megint ötven ősz úgy hogy nem találkozunk!
Szeretettel: Bardi Erzsó
A kisfiam megpróbálta ráncba szedni a csapongó gondolataimat. Olvassátok szeretettel…
Elszállt ötven ősz
Egy osztálytalálkozó emlékére
Ahogy a sárgult falevél szokta
lekíváncsiskodik a sáros talajra
örömére a gyökérnek
nekünk meg nem volt alkamunk beszélni
csak úgy elszállt ötven őszünk
A hold félköríve festi meg az estét
amikor ajtó nyílik, és bejön egy másik vendég
nincs hamis csók nincs mesterkélt ölelés
öröm van hogy végre látlak öröme vagyunk egymásnak
Vágytam nagyon vártam
hogy ha bár csak emlékben is,
égig érő fára másszak, veletek
s most a megtett útról nekem meséljetek
Egy perc csönd, nyolc mécses
vajon velük mennyi emléket őriztek?
Vagy hagyjuk csendben elmúlni?
Legyenek színe a tájnak, és tavasszal
rügye minden fának, s ők akikről szó van
velünk örülnek
míg tart a csönd s míg ég a mécses
nyolcan s mi huszonketten
Elszállt ötven ősz
megvan az emlék…
Lencsés Károly verse legutóbb a Szöveten:
