Chopin Berceuse-ére

I.
Zárt ajtók mögött bujkál.
Az asztalán maszatos szemüveg;
maroknyomok a lencsén,
nem messze az asztaltól
koszfoltos, kiszakadt kanapé.
Azon heverészik
a semminél feszesebb ruhában.

40 perce maradt, hogy összeszedje magát.
Milyen szép szám – emeli kezét a plafonnak.
A tenyere ráncos, de éppen annyira,
hogy elbírja a szobát.
Csak az ajtók ne lennének olyan nehezek.

II.
Házak között bujkál, kertek alatt oson.
A flasztert eső veri, vagy amíg fésülködött
fehérzajt fütyült a füleibe egy isten.

III.
Az angyalok rondák,
ezt már régóta tudja, de múltkor rájött,
hogy a hangjuk is undorító.

A fejére húzza a takarót,
ma már nem szeretne több angyal elől bujkálni.

Holczer Dávid verse legutóbb a Szöveten: