Most délután van. Fény. Kellemes levegő
és nem fázom. Bámulok ki a fejemből,
könny szökik a szemembe és
Nem Tudom. Hogy, mit kellene
csinálnom. Hogy, mit kellene
ennem. Hogy, hogy kellene
lélegeznem. Hogy, kit kellene
szeretnem. Nélküled.
Csak beszélni szeretnék, de
már nincs és nem is lesz.
Tiba Patrik verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
