2024.02.29.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Soltész Dávid: tükör

Soltész Dávid: tükör

1 min read
tükörbe nézel s engem látsz, / ez egy kapu
tükörbe nézel s engem látsz,
ez egy kapu,
mely összeköti tekintetünk.
vággyal táplált lángok
örvénylenek porcikáinkban.
az angyalok nem zokognak,
szférák együtt várakoznak
érintkezésünkre kiéhezve.
önmagam benned lelem,
buborékrészecskéből pottyantam ide!
mozdulataink egyformák,
pupilláidban ragyog vonásaid tükörképe.
érintsd meg a tükröt,
hiszen ott szobrozok!
érezhetjük egymást, de mégsem.
szippantson be a túloldal,
lehet, ott megtalálsz.
ahol én szűnök meg,
s te pedig létrejössz.

Soltész Dávid verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.