ha már vagy egyszer mégis kilépsz
a nagyvilágba a rémség fogad
a nagyvilágban csak a kerengő rémség fogad
és feledett ünnepek de most
egyedül a nőt dicsérem könnyes ifjú vonásait
mert egyedül bátor merész ősi szokás
szerint lenyírja leomló fürtjeit
helyettem mondja helyettem kiált
„ölelj meg ha te is félsz”
ölelj meg hisz félek
Bartha György verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?