Home / Csák Gyöngyi: Elnyelt időből

Figyelmeztet:
otthagytam valamit
heverőn heverve
töri a sok kavics.

Sebes a háta,
sérült a gerince,
meggyötört testében
lassul szívverése.

Elnyelt időből
elátkozott világ-
emlékei kúsznak,
kígyófejű indák.

Fényt áhítana még
napjától ragyogást
magánya táratja
a világra ablakát.

Bekebelez az üresség:
a semmit lakja velem,
vágyón hiába néz;
világomnak vége.

Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten:

Egy hozzászólás a(z) “Csák Gyöngyi: Elnyelt időből” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük