Figyelmeztet:
otthagytam valamit
heverőn heverve
töri a sok kavics.
Sebes a háta,
sérült a gerince,
meggyötört testében
lassul szívverése.
Elnyelt időből
elátkozott világ-
emlékei kúsznak,
kígyófejű indák.
Fényt áhítana még
napjától ragyogást
magánya táratja
a világra ablakát.
Bekebelez az üresség:
a semmit lakja velem,
vágyón hiába néz;
világomnak vége.
Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
