Varjú Zoltán: Mosolyok rabjai
Könnyek közt a mosolyom rabja / vagy / ártatlanul bűnbe esetten / bűnömön nevettem
Handó Péter: Föltárulkozás
Nehezen mozdult odébb a kő. Fémesen fényes nyomot hagyott. A föltárulkozó üresség lúdbőrt csalt az angyalok szárnya tövére: – Nem ezt ígérte az írás – mondták rezignáltan.
Debreczeny György: harangszót hoz a világ
üres dióhéj? / nem lehetetlenebb mint / a téli álom
Bartha György: újra írom
vagy legalábbis megkísérlem / mindig jó gyerek voltam / előre öltözve a diófa alatt álltam vártam / nekem nem énekeltek nem meséltek
Csák Gyöngyi: Zarándoklat
Csend van. / Kísérteties csend
