Pálfi Jázmin: Törékeny
A tenyerembe hajtom fejem, hagyom, hogy a fájdalom és a sötét gondolatok magukhoz húzzanak. Majd tekintetem az ablaküveget díszítő jégvirágra téved. Milyen szép! Aztán felébred bennem a gonosz énem: ha csak egyszer is rálehelek, elpusztul. Ilyen törékeny az emberi lélek is……
Bartha György: N. I.
valami megragadt bennem / mint el nem mozdítható / ki nem mosható üledék
Csák Gyöngyi: Elnyelt időből
Figyelmeztet: / otthagytam valamit / heverőn heverve / töri a sok kavics.
Juszkán Petra: Igaz történet
Nem látok, ha szemüvegem leveszem. / Nem tudom, hol vagyok, mit teszek.
Debreczeny György: cipeljék ők tovább
elöregedett befőttesüvegek összetörnek / útmenti fák menekülnek
Juhász Zsuzsanna: Holnapminimum
A világ leendő özvegyeinek kellene összefogni, hogy a férjek, a még élők ne igyák halálra vagy ne kössék fel magukat. Mert van már, ahol a gyerekek harmadát özvegyek nevelik.
Handó Péter: Kálvária-járás
Akkor kezdődtek a bonyodalmak, amikor a Kálvária lépcsőjét eladta az önkormányzat, a tulajdonos pedig kijelentette: – Stációjárás ide vagy oda, az ő felmenőjét ne tapossa senki; vagy fizessen úthasználatot. Törhették a tisztelt képviselőtestületi tagok immár azon a kobakjukat, miképpen kellene eztán…
Csikai Gábor: Sorsom vázlatai
sorsom vázlatait szomorúan hordja a lelkem, / így leszek én lassan vágyamnak papja
Varjú Zoltán: Elaggott kereszt
Kerekesszék nyomán a centiméter / kilométeres távlatot jelent / jelenthet múltat és talán holnapot
Ištvan Farkaš: U čvor
imam to jedno sekirče / i dalje imam to jedno jedino sekirče
