Csikai Gábor: A másik

szárnyal az erdőm
napja kilobban
túl a nagy ernyőn
furcsa titokban
alszik az élet
rákiabálok
álmom elégett
végtelen árok

álmom a reggel
tűzzuhogása
most aki nem mer
önmaga ássa
erdeje fáit
lelke havába
suttog a másik
édene kába

pokla lehullik
hajnali égből
így jut a túlig
s kelni remél föl
éji patakból
új ragyogásba
benne a Nap szól
készül a másra

én neki intek
jöjj te velem már
éteri ihlet
ennyi a leltár
egy kicsikét még
elkacarászok
s esteli mérgét
hordja az átok

Csikai Gábor verse legutóbb a Szöveten: