Kéréseidnek
eleget tettem, meg is
ölhetsz uram,
Fájdalmat
sosem éreztem
míg önként kerültem
valamennyi pózba.
***Miféle fény képez
köztünk ma is árkot,
a világ költözik szobámba
ha mozdul a vászon?
Az álomőrző csend
erejét még érzem
féltem, mint mindig
annyira törékeny.
Gondolataimban összecsap
a soha és a bármikor,
mint borzongást a kezdet kapuján,
emlékezd első mondatom.
***Minden szót
én érdemlek, mely
tebenned lakik.
Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?