Home / Vers / Vasi Ferenc Zoltán: Időtlen

Időtlen

Vasi Ferenc Zoltán

Az időn túl, a téren innen
egyedül úsztam a mérgezett vízben.
Vattacukor-ég lehet felettem,
felnőtt soha, csak gyermek lehettem.

Így siklik végig csillagszerkezet-
mélyben az éj: Kit is kerestem?
Szerettem? Szerettem? Hová is lennem?

Apám, ha ordít, az csak az orkán.
Indulat nincs! – megakadt torkán…

Vasi Ferenc Zoltán legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük