2024.06.17.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Köves István: Hosszújáratú angyalok

Köves István: Hosszújáratú angyalok

1 min read
Ilyentájt már se busz, se villamos, / csak a hosszújáratú angyalok járnak erre
Ilyentájt már se busz, se villamos,
csak a hosszújáratú angyalok járnak erre,
meg néhány eltévedt lakótelepi lúdvérc,
hogy rátérdepeljen a vergődő özvegyasszonyok
zihálva emlékező, verejtékes mellére.
Mint kiürült pékség, békés a város,
ilyentájt már végre kimondhatnál mindent,
nem hallja senki, visszhang akár a kongó kútban,
csak ide-oda verődik, akár völgyöli harangszó.
Aztán csak forogsz, homlokráncolva, szitálod a szót,
s gerinceden, mint akasztottén, végigszánkáz
az emlékező hideg veríték, kerengve sír a kín-sirály,
s végül csak annyit tudsz mormolni mogorván:
nem minden Bonv Ivánból lehet Lear király …

Köves István verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.