VERS

Debreczeny György: mélyen meghajoltam

Knut Hamsunnak

egy váll elfordul
egy hát eltűnik a szobában
hát úgy rémlik
ezt jól benéztem
valaki az ablakon kinézett
nem érdemes az ablakon benézni
cipőm susogva közeledik felém
mélyen meghajoltam
járás közben mélyen meghajoltam
a járási urak előtt
egyhelyben állva mélyen meghajoltam
a helyi urak előtt
a szemem szinte beesett a fejembe
a fejem szinte kiesett a szememen
de szerencsére a Blomqvist kapu előtt
egy csomó macska
szeretkezett nyivákolva
susogó cipőm alatt egy csomó
járási és helyi úr
szeretkezett a pénzzel nyivákolva

Debreczeny György verse legutóbb a Szöveten: