
Torma István: Nemesül
Elesel,
felállsz,
nadrágod leporolod,
emelt fejjel mész tovább
Meghaltam
Felállnék, de
lábam már nem mozog,
kúsznék, de
karjaim nem engedelmeskednek,
kiáltanék, de
csak némaság jön torkomból
Hallom, ahogy a lelkem,
amely még él
halkan, testetlenül
lélekgyémánttá nemesül
Torma István verse legutóbb a Szöveten: