Bartha György: 32. levél
emese másnap reggel merengve ült az ablak
előtt érdekldésemre csak percek múlva fordult meg
azon gondolkoztam mitévő legyek sóhajtott
már szeretnék otthon lenni ám amikor ide
érkeztünk útközben láttam egy kalapos kirakatát
benne egy kis kerek kalapot ami azonnal
megtetszett esetleg visszafelé menet beugorhatnék
elnevettem magam tudhatod hogy a kedvedért
mindenre hajlandó vagyok persze de azt is
megtehetjük maradunk még egy napot kedvedre
nézz körül a városban hátha találsz még valamit
ami megtetszik neked hát eldöntötte köszönöm
vidult fel láthatóan a kalaposnál sokáig várakoztam
a lány több darabot is felpróbált némelyiket
vissza-vissza újrapróbálva majd végül választott
az utcán már le sem vette fejéről esetleg még egy pár
cipőt vennék a régiben fáj a lábam nézett rám reménykedve
a cipésznél pedig még több időt töltöttünk a próbákkal
fontos a kényelem jegyezte meg amit nyilván
jóvá kellett hagynom s az új cipellőkben billegett
előttem a szállóig boldogan mint egy gyerek
Bartha György verses regényének előző része a Szöveten:
Previous
