Sziwery Balázs: Amikor felszállnak a varjak

Amikor felszállnak a varjak
puszta kincsét megsiratják a földnek.
És szirupba mártott felséges-árvák közt
egy utolsó toll pihen.
Szomorú ismét a vasárnap.
Ködből szikrázva tör elő
a húsát tépett látszat.

Amikor felszállnak a varjak
örömében a föld kopár sarja
szikrázva kér halált.
Elmenőben az alkony rózsaszál
egy tükör-világban találja meg önmagát
a szendergés, a gyász és a szépre vágyás.
Ott lakik a megnyugvás.

Amikor felszállnak a varjak
beleborzongok én a télbe,
hogy dicsőségtől fényes arccal
ölelve küzdjek, mert a holnap szép.
Száraz és kopott a bőröm ilyenkor.
Fagyott és remeg az ajkam a kíntól
télen, amikor felszállnak a varjak.

2023. 10. 24.

Sziwery Balázs verse legutóbb a Szöveten: