Kalász István: annyi mindenről kell még beszélnem
Majd arról kell beszélnem hogy sötétedik a /
házakon túl… az ember visszaindul és a leges /
végén visszaér maga magához.
Arról hogy a játszó gyerekek az eget a
bombakráterből nézik keleten és
arról még hogy a lépcsőházban kialudt
fény nem gyullad fel többé meg arról
hogy a rádióban mondják fagy jön és
nagyon ég az olajtároló keleten.
Arról még hogy feltöltik a krátert
reggel kenyeret hoz a teherautó
hogy a madarak nem ragadnak az égbe
és az emlékek miatt a nyelv alatt minden
édes lesz. És még arról hogy az ember
magából indul szavakat gyűjt műanyag
lavórba és évekig a „nem a tudni mi van” miatt
áll kotor ül javít viszi a koszt a hátsó szobába.
Majd arról kell beszélnem hogy sötétedik a
házakon túl… az ember visszaindul és a leges
végén visszaér maga magához.
Kalász István legutóbb a Szöveten:
