1 min read
Ott vártam a sorok között. Hallgattam. Figyeltem. Néztem. Láttam. Csak néha szóltam, ha volt mit mondanom. Összegyúrtam a hallott s...
Farkas László
1 min read
10 min read
A szürke „faros” csikorogva fékezett a kislengyeli buszmegállónál, majd hangos szisszenéssel megpihent. Olyan volt ez a hang, mint egy büszke...
5 min read
A valaha szebb napokat látott kert most az elburjánzott növényzet otthona volt. Bőszen tombolt a természet, visszafoglalva azt, ami valaha...
8 min read
A kezét bámulom meredten. Képtelen vagyok másra figyelni, az egész világ szürke ködbe burkolózott körülöttem. Mintha más nem is létezne...
2 min read
Csosszanó léptek a tompa lámpafényben. Még most is izzik a beton. Kábultan ébredő szellőörvény porfelhőt kavar. Ebből lettem volna? Vagy...
9 min read
A lány ott ült a hosszú asztal végén, teljesen egyedül. Úgy tűnt, mintha a táncoló tömeget nézné, de a gondolatai...
7 min read
Az ajtók visszhangja a fejében. Nem a szavak, csak az ajtók. A sorra csapódó ajtók a háta mögött. Lakás. Lépcsőház....
Hegycsúcsokra.Nyugalom hív.Fák ágai közt.Érzéseid ülnek.Alig egy lehelet.Madarak némasága az erdő.Csak várj, idővelMegnyugszol te is.
