Kabdebon János
-

Kabdebon János: Szégyen (II.)
Zsuzsi a tisztaszobában feküdt. Mikor Rozi belépett úgy látta, mintha aludna ezért óvatosan mellé ült,…
-

Kabdebon János: Szégyen (I.)
– Rozi! Rozi! – kiabált Jolán a lányára. Dühös volt az egész világra, de leginkább…
-

Kabdebon János: Csak egyszer futhatsz neki
Az első lendületed elfelejted, mikor kinyitod a szemed és látni kezded a világot. Zöldet a…
-

Kabdebon János: Lélek (A két páncélos és a kutya)
A két páncélos és a kutya – Merre?– Én? Csak ide!– Én is. Nem baj,…
-

Kabdebon János: Hátha
– Eriggy’ borér a kocsmába. Itt az üveg, vidd vissza. Nesze, ötszáz forint – rám…
-

Kabdebon János: Golgota
Az ablakon bámultam kifelé. Fagyos nap volt. Rettenet hideg. Tízesével dobálta a mínuszokat az ember…
-

Kabdebon János: A poszáta
Roki bácsi már lassan egy hónapja nem gyógyult. Minden pontot megtanult már a sárguló mennyezeten,…
-

Kabdebon János: „Semmitnemérő”
Már nem féltem. Találtam egy helyet magamban, ahová elbújhatok. Egy hűvös sarkot, ahol a térdeim…
-

Kabdebon János: Égessem el?
El kellene intézni… Jules Vernét kéne először félre tenni. A dunai hajóst, azt sokat olvastam,…
-

Kabdebon János: Hátraszaltó
Imádta a száguldást. Az emberi erő vezérelte, izmai hajtotta gyors suhanást. Biztos kézzel tartotta a…
