2024.05.18.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Lövei Sándor: Forró nyár

Lövei Sándor: Forró nyár

1 min read
Térdre kényszerít a nyár, nap-kohóba szálló búzakalász
Térdre kényszerít a nyár,
nap-kohóba szálló búzakalász,
hajam szőkesége.
Kifakulok őszre, mint erdőségre
heveredett avar,
nem zavar, hogy véremet elissza a meleg,
csontjaim és löttyedt irhán felett
alkonyat mereng.
A hangoskodó ősz
kacatjai között
földbe költözött bogarakkal vackolok télre,
hogy megérje nyeszlett testem a tavaszt,
minden ravasz állat elől elbújok én,
ha szeretnél,
megkeresnél,
cipőd orrával rugdosd a jeges almot áprilisban,
s ha felismersz, hozzád eljutottam,
kiserkenő vad-hajtásként
eléd állok,
többet, mint hogy téged lássalak
kikeletkor, nem is kivánok.

Lövei Sándor verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.