testünket csillagporból gyúrták

fura letéteményesei
vagyunk a csillagoknak
testünket csillagporból gyúrták
kijelölt pályájánkat befutva
felfénylünk
lángolunk
majd elhamvadunk
ha tetteink nem is
matériánk örök
e változó világban

*

itt volt a csönd

de elment
zavarta tán
hortyogásom
elment
vitte magával
nyúlfarknyi álmom

*

ha nem voltál boldog soha

nézz önmagadba
úgy érzed rajtad isten ostora
mely űzi hajtja véred
úgy is ha nem kérted
a megváltást soha
tele vagy félelemmel
ébredezz ember
ne hadakozz magaddal hiába
ne fojtsd bánatod piába
ne menekülj
egyszer fölötted is kiderül az ég
s rajongani fogsz a holnapért
visszatérő hited előbb magadba
majd teremtődbe veted

Márkus László legutóbb a Szöveten:

Márkus László: fészbukképekkel társalogsz