
Tóth Gabriella (Toga): Napfogyatkozás
Simító szél mögül eltűnik a Nap.
Ez nem részeges,
hol bújik, hol ránk köszön.
Egy sejt-özön, mi tipegve arrébb
elállja a fényt.
Részleges. Mondták.
De ma, valahogy a teljesség fogyatkozása,
a fogyatkozás teljessége zúg át az éteren.
Csak lélegzem, mint etiolált növény,
s lassan, sötét árnnyá erjeszt a teljes,
fogyat…
Hajlongok.
Több vereségből pusztán belső hangok keltenek,
és felesleggé ért ígéretek földjét taposom.
Feltámad a szél.
Újabb kabátba bújva sem oszlik az éj.
A fogyatkozás kéreg,
kőmosott fehérre rakódik,
és félőn int felétek.
Gyűlik a beléndek.
A fogyatkozás: méreg.
Toga
2022.10.25.
Tóth Gabriella (Toga) verse legutóbb a Szöveten:
One Comment
Pingback: