Ványai Fehér József: Graffiti
Időtlenül örökkévalóságban /
Idétlenül virtualitásban
Időtlenül örökkévalóságban Idétlenül virtualitásban Lenni csupán illúzió Élni mint a mesében Goethe Liliputban Bukowski a tudományos akadémián Idvezlégy Thomas Mann Isten véled, édes Piroskám Attila, a szépség hajléktalanja A bűn zsoldja az élet Botrányos és jelentéktelen Kis ország nagy géniuszok Megélhetési sámánok Csonka ország bonka merények Tűréshatár a gúnyhatáron Marx az utolsó mozgató Marcuse a mindenható Hathatós halhatatlanság A felettünk való kufárok Kurátorok és kurafiak A felettünk álló kultuszlovagok A valóságot dörzspapírozzák Marad a lecsupaszított textus Mellékes a mögöttes zöngemény Sértettségek, sértődések Ülnökök és álnokok Táborok és tébolyok Mi köze a vérnek a verítékhez? Beterít nemes zagyvalék Korsalak, kórsellők Háttérből thrash metál szól Nevetséges, kisszerű jelen Belterjes bélférgesség Isten protekcionizmusa Tehetség és tehetetlenség Mindennapok szutyka Alattomos ellágyulás Érdektelen érdeklődés A vátesz mint bábu Küldetés és tudat Kiküldetés mint kiűzetés Lábszag a Pantheonban Kiakolbólított pária A Legnagyob Rögtönítélő Kuratóriumból (LRK) Esztétika és elmebaj, egzisztencializmus Kizárásos alapon az Olümposzra A legfőbb mozgató Mint legkisebb kegyelemosztó Ösztön és ösztöndíjak – Árnyjátékot játszik velünk a most A halál mint metafora szerepel Archaikus mosoly helyett lesajnáló Nevetségesen egyberántott Magánsors és kollektív történelem
Ványai Fehér József legutóbb a Szöveten:
