Csikai Gábor: Vár a színpad

hulló percek esőjében
megpihenni kéne néha
álmaimba nyeső éden
porrá száradt vére béna

nem szállítja már a létet
dúlt szívembe mart agyamba
néhány szakadt páraképet
rejt még itt a magmakamra

vad vidékén árnyaimnak
nyugodt lépttel mégse járok
hiszen oly rég vár a színpad
ez az idő véste árok

melyben alszik minden érzés
csak én hordom puszta létem
szegénységem kincse kérdés
hát az átkom visszakérem

Csikai Gábor verse legutóbb a Szöveten: