Elmélyült versolvasóvá váltam, miközben egy éve nap mint nap kortárs költők közlésre szánt verseit értékeltem, bíráltam felül, szerkesztettem be, azaz töltöttem fel minden nap a Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin versrovatának felületére. A korábbiaknál is avatottabb prózakritikus lettem, esszéolvasó, szövegképek, képversek, képzőművészeti alkotások, kisfilmek befogadója, első nézője és bírálója, amikor a fentiekkel identikus célok érdekében szerkesztői feladatokat teljesítettem az elmúlt év összes napján. (Tudtommal egyetlen nap sem múlt el úgy, hogy ne töltöttünk volna fel új tartalmakat weboldalunkra, és ne osztottuk volna meg ezeket Facebook-profilunkon. És legfeljebb néhány olyan nap volt, amikor ezeket a műveleteket nem én végeztem el.)

            Ismert, sokkötetes, valamiért peremre szorult, outsider, kötettel (még) nem rendelkező, első kötetüket váró, egészen kezdő, első szövegeiket (munkáikat) közlésre benyújtó költők, írók, alkotók ismerőse és munkatársa, támogatója lettem. Olyan műveket olvastam és közöltem, amelyektől eláll a lélegzet, verseket, amelyeknek minden sora, szava és írásjele tökéletes, és a helyén van; novellát, amely egyetlen olvasóját sem hagyta hűvösen reagálni. Örömmel ismertem rá istenadta fiatal tehetségekre, biztattam és segítettem a kezdetleges zsengéjét írogató, de nem reménytelen kezdőt.  Dolgoztam akár órákon át azért, hogy tökéletes legyen a szöveg, s munkámat nagyra értékelte a már jelentős magyar költő vagy író, s fordult el sértődötten a laptól a középszerű.

            Értékes barátságokat kötöttem, megtiszteltek bizalmukkal nagyszerű irodalmárok, megismertem világukat és életüket. Dolgoztunk együtt, írtam laudációt, elő- és utószót, ismertetőket, bírálatot, kritikát. A Szövet felületén („a szemünk előtt”) született, íródott, alakult és készült el két verses regény.

            Hetvenkilenc 15–25 éves pályázó 102 érvényes pályamunkával jelentkezett Vándor éji dala műfordításpályázatunkra, amelynek keretében magunk forrásaiból, illetve önzetlen támogatók segítsége révén három fő- és három különdíjat is sikerült kiosztanunk 25–150 eurónak megfelelő értékekben.  Több tíz író, szerkesztő és három kiadó felajánlásainak köszönhetően több száz könyvajándékot küldtünk és adtunk át pályázataink résztvevőinek, az említett mellett Érthetetlen című fotópályázatunk nyerteseinek és résztvevőinek is – utóbbi keretében fő-, külön- és közönségdíjak formájában 150, 70 és 60 eurós jutalmakat is kiosztottunk.

            Szeptemberben permanens, vagyis állandó (magyarról idegen nyelvekre történő) fordítói pályázatot indítottunk. Minden hónap végén egy fordító munkáját 4 ezer dinár értékben tiszteletdíjjal támogatjuk. Eddig négy fordítást jutalmaztunk ilyen módon, valamint két konkrét felkérés, illetve támogatás is érkezett.  

            És, miként az természetes, halálos ellenségeket is szereztem az elmúlt év során, akik sértegettek engem és munkatársaimat, kicsúfolták és akadályozták kezdeményezéseinket, elvitatták az őket ért kritika, munkáik értékelésének jogosságát. De ők nem fontosak.

            A Szövet nem érte volna meg első születésnapját, ha nem volnának állandó munkatársai, önzetlen támogatói és segítői, mint például az esetenként önkéntes alapon is nagy munkát elvégző bírálóbizottságok tagjai. (Korábbi közleményeinkben valamennyiük nevét és támogatásaik jellegét is ismertettem, a cikkek megtalálhatók és olvashatók – itt most eltekintek újraközlésüktől.)

            Nagy örömünkre szolgál, hogy szinte minden héten jelentkezik egy-egy új munkatárs, aki felvételét kéri a magazin alkotói körébe. Jelentős többségük felvételt is nyer. Az elmúlt év során a Szövet állandó munkatársainak köre is kialakult. Magamat is beleértve huszonöt olyan szerzője van a magazinnak, aki (összegzésünk pillanatában) húsznál több alkalommal is publikálta alkotásait felületeinken. Őket kértük fel, hogy vegyenek részt egy-egy munkájuk közlésével szerény kis évfordulónk megjelölésében. Szinte kivétel nélkül eleget tettek felkérésünknek.

            Huszonötök társasága című összeállításunk olvasásához kellemes befogadói élményeket kívánunk, nem utolsó sorban: jó szórakozást!

A „huszonötök társasága”: