“We cannot be more sensitive to pleasure without being more sensitive to pain.” – Alan Watts
Has joy ever hurt so much that it brought tears
Every smile? Have Thou felt sorrow, even
Torments, when the twilight’s good cheer
Wakened the rosy blush on Thy cheeks?
Have you ever been waiting for remission of the sins,
Weighing heavily on Thy shoulders for others?
Did Thou give forgiveness when asked
From Thee, knowing the guilty will be the victim?
Has pain ever hurt so much that it grew to the sky
The joy in Thee? Have you felt passion,
Even longing, when sadness
Buried the suffering, waiting for Thy smile?
Have you ever received answers to those questions,
To which the answer was in Thou? Have you given
Enlightenment to the darkness of the night
At daylight, that even the wise have learned from?
Has joy ever hurt so much that it brought tears
Every smile? Have Thou felt sorrow, even
Torments, when the twilight’s good cheer
Wakened the rosy blush on Thy cheeks?
(Literary Translator: Istvan Cindea – Romania)
Varjú Zoltán
Fájt-e már?
„Nem lehetünk érzékenyebbek az örömre anélkül, hogy ne lennénk érzékenyebbek a fájdalomra.” – Alan Watts
Fájt-e már úgy öröm, hogy könnyet csalt
Minden mosoly? Éreztél-e bánatot, akár
Kínokat, amikor jó kedvre derült alkony
Ébresztette arcodon, a rózsaszín pírodat?
Vártál e már feloldozást, azon vétkekért,
Melyek más helyett nyomták a válladat?
Adtál-e bűnbocsánatot, amikor kérték
Tőled, tudván, a bűnös lesz az áldozat?
Fájt-e már úgy fájdalom, hogy égig nőtt
Benned az öröm? Éreztél-e szenvedélyt,
Akár vágyakozást, amikor a szomorúság
Temette a szenvedést, a mosolyodra várva?
Kaptál e már válaszokat, olyan kérdésre,
Amire a felelet Tebenned lapult? Adtál-e
Megvilágosodást az éjsötétnek fényes
Nappal, amiből még az okos is tanult?
Fájt-e már úgy öröm, hogy könnyet csalt
Minden mosoly? Éreztél-e bánatot, akár
Kínokat, amikor jó kedvre derült alkony
Ébresztette arcodon, a rózsaszín pírodat?
Cindea István
Varjú Zoltán verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?