Bartha György: a világcsellengő hajó

a fedélzeten nyugalom van
a napsütésben napozik a hatszáz matróz
és érik mint a zöld gyümülcs
legalább egyszer mindegyik lábon lőtte
már magát míg nekem az utasnak
ez az álom vagy kéjutazás
míg a kormányos még kormányoz(na)
de bejelenti eltört a lapát

és a parton várakozók
is nyugalomban
rájuk majd csak ezután mered a
feltöltött tűzérség ágyúcsöve
az emlékezet-harag
ki fogja és mikor megadni a ponros
koordinátákat

a horizonton lebeg a ködbevesző
parancs
árbóckosárban előcsilingel a frissen
előkerült harang

Bartha György verse legutóbb a Szöveten: