TÁRCA

Torma István: Forradalmi közlekedés

Elég lenne a hosszabb közlekedési vonalakra egy pár km hosszú, motor nélküli busz. Az eleje az egyik végállomáson, a vége a másikon. Minden megállóban egy ajtó, azután gyalog a buszban el lehetne menni ahhoz az ajtóhoz, ahol le szeretnénk szállni.

Szélvédett lenne, esetleg mérsékelt fűtés nagy hidegben mehetne, a busz tetejére környezetvédő napelemet szerelnének, ami zajmentes, szénlábnyoma nulla.

Belülre kellene elválasztó sáv a buszban a két irányban haladó gyalogosoknak. Aki helytelenül a szembe sávban menne, azt automatikusan szerelmesen búgó hang figyelmeztetné.

Vissza irányban sem kellene másik busz, csak az utca egyik oldalon lennének megállók, ahol a busz jár, pontosabban áll. A megállótáblán: Ön pont itt áll! Ti. aki felszáll, csak tudja, hol akar felszállni, ha meg le, akkor csak meggondolta, hogy miért szállt le.

Ingyenes lenne, hiszen nem megy. Ugyan – megszokásból – lenne vonaljegy és bérlet árus, de mindig ki lenne írva, hogy technikai szünet. Ellenőr ugyanúgy nem kell rá, mint sofőr. Busz sáv viszont kell, hogy zavartalanul állhasson.

Ülések sem kellenek, hiszen azért száll fel valaki, hogy haladjon, nem azért, hogy egy helyben üljön.

A járat számozása teljesen felesleges lenne, mert azon az útvonalon csak az az egy járna, illetve állna. Persze más helyeken lehetnének más járatok (nevezzük inkább állóknak), át lehetne szállni. Akkor mégis kell járatszám.

Két megálló között lennének feltételes megállók, lámpa jelezné, hogy pl. a presszóban van-e hely, vagy jött friss kenyér a pékhez, vagy elment már a kuncsaft a fodrásztól. Ilyenkor külön jelzésre nyílhatna ajtó.

A buszmegállók (bódék) funkciója tkp. megszűnne, hiszen nem kell várni buszra, mert mindig bent van a megállóban. Kicsinyesség lenne lebontani őket, inkább új funkciókat kell neki találni. Teteje nem szükséges, mert, ha jön valaki, minek álljon be, hiszen ott van a busz. Ha meg érkezik, menjen haza a családjához.

Hosszabb járatoknál menet közben LOTTÓ lehetne, az oldalfalon, belül fel-fel villanó számok jeleznék a nyerőszámokat. Kis odafigyeléssel lehetne nyerni, esetleg ingyenes utazást más buszokra (állókra).

Nyomógomb lenne minden ajtónál, hogy akik le szeretnének szállni ezt jelezhessék. Nem kell az ajtóknak rossz időben állandóan nyitva vagy zárva lenni, csak ha szükséges.

Vészjelzés utas megfordulás után kellhet, ha valaki túlment a megállóján. Ilyenkor udvarias hang kérné, váltson menetirányt, és menjen vissza egy megállót.

Aki elbambul, elfelejt leszállni, az a busz végén megfordul és vagy keres új, közelebb lévő célt, vagy leszáll és ismerkedik új utcákkal, terekkel.

Külföldiek mellé okostelefonos ingyenes regisztrálás után hosztesz lenne biztosítható, különösen a baloldali közlekedést megszokottaknak. Hiszen a buszon is a jobb tarts irány a helyes.

Ami – egyelőre – nincs megoldva: kerékpár, roller, tolókocsi, babakocsi szállítás, de a busz kiszélesítésével ez is megoldható. Persze nekik meg kellene tiltani a menet közbeni előzést, de az utasok ugrabugrálása, esetleg indokolatlan megállása szintén tilos lenne. Az egymásba karolás, a kézen fogva járás megengedése későbbi fejlesztés lehetne.

Az egymással szemben haladók között sok ismerőst is találnánk: volt szerelmet, házastárstat, barátot. Percekre félreállhatnánk, pár szót váltani. Ugyanott maradnánk, tehát nem veszítenénk semmit.

Lenne éjszakai járat, ezen sem lenne sofőr, és zárva lennének az ajtók télen, nyáron, csak külön okostelefonos applikációra nyílnának. Viszont 24 órában járnának, pontosabban állnának.

Lehetne villamos-, metrópótló busz is, akkor még mozgólépcsők sem kellenének, sem alagutak.

A lakosság egészséges lenne, a környezet tisztább.

Torma István legutóbb a Szöveten: