Márkus László: miként az aranyló falevelek

miként az aranyló falevelek
öregkori rigolyáid a földre hullanak
számolgatsz még hány évig hozhatsz hajtást
szemed mennyi fényt fogadhat magába
nyaranta a fülemüle hányszor dalolhat neked
nem tudhatod tán maga a kakukk sem
mint földre hullott falevelek az avarban
te is feloldódsz végül egy dalban

Márkus László verse legutóbb a Szöveten: