SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Kalász István: Isztambul – Mi marad? – úti jegyzet

Kalász István: Isztambul – Mi marad? – úti jegyzet

1 min read
A mecset a hűtő mágnesen a kirándulóhajók / a Galata hídról horgászó cipőpucolók. A szállodák / a dudálás a visszadudálás.

  1. Nem marad
    A mecset a hűtőmágnesen a kirándulóhajók
    a Galata hídról horgászó cipőpucolók. A szállodák
    a dudálás a visszadudálás. A bazár a márványtáblák
    a tömeg mindig szemből. Az őrökön a géppisztoly a
    múzeum előtt. A rendőrök az irodaházak a félholdas
    lobogók alatt. A kamerák a mindenfelől zajzene. A
    baklava a gyere be hadarás a girhes macskák a kövér
    férfiak a teraszokon a teák.
  2. Talán…
    Az a kis kávézó talán Kabatas fölött. Why is so much
    sorrow in the life? Kérdezi a pincérlány mert mondod
    honnan jössz.
  3. Marad
    A nő hajnalban a sötét kihalt utcán. A nő telefonál.
    Érzed a hangján látod az arcán: szerelmével beszél
    titokban az isztambuli utcán. A nő megijed elhallgat
    intesz tőled ne féljen. Ne félj… És a nő néz mosolyog.
    Ez végleg megmarad.
  4. Mégistalánkicsit
    Isztambulon át a buszok a sötét hosszú aluljárók. A híd a
    boltok a halpiac a szirénázás. A hóhér kútja az efendi sírok.
    A metróőrök mögött a fal. A rozsdás műholdvevők a pára
    a háztetők a tankerek a köd a szoros fölött.

Kalász István verse legutób a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük