VERS

Gellén Bianka: Mozaik

Lángra lobbanó félelem. Mégsem éget.
Térben időző kompromisszum. Kalapja alá rejtőző,
komplikált késztetés. Lappangó hangokat hallat a pillanat.
Nem hallod kiáltását, pedig fuldoklik.
Beléd fullad.

Szép szavakkal illet a halál.
Talán csak féltékeny
a mindennel bíró semmire.
Az ő hatalma is véges.