VERS

Gellén Bianka: Mozaik

Lángra lobbanó félelem. Mégsem éget.
Térben időző kompromisszum. Kalapja alá rejtőző,
komplikált késztetés. Lappangó hangokat hallat a pillanat.
Nem hallod kiáltását, pedig fuldoklik.
Beléd fullad.

Szép szavakkal illet a halál.
Talán csak féltékeny
a mindennel bíró semmire.
Az ő hatalma is véges.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .