2024.06.19.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Lencsés Károly: Tűzfal

Lencsés Károly: Tűzfal

1 min read

Barna tűzfalak hajlongnak.
Eső árnyakat szögez rá
Egy másik ház falát. Lámpavasét.
Ásító padlásfeljáró létrafokát.
Rám dől időtlensége. Betemeti
Arcom arcával rejt el, hogy ne bámuljon
Az a macska az ablakpárkányon. Rossz ómen
Ha így méreget a halált lesi rajtam?
Kalapom állarc. Mélyen a szemembe.
Karima árny függönye takar. Nem
Láthatnak, de én leselkedhetek.
Látom a hajléktalant kukák közt
Kartonsátor hajléka. Motyog. Nem értem.
Pöröl a láthatatlan éjszakában. Bor ízü álma
Kiűzte a mennyországból, s most idült látomásban
Véresre karmolja arcát koszos körmeivel. A pokol
Kapujára írja véres letört körömmel. Bejöhetek?
Nem moccanok. Majd elmegyek, ha mindent láttam, majd ha fény vési a reggelt öreg téglákba, majd ha kifehérednek
Felettem a tűzfalak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.