VERS

Gellén Bianka: Fától az erdőt, bőrtől a velőt

Cikázik a felesleg.
Szétesik a világ, mint asztalról levert sörös korsó. Kifolyik az utolsó csepp. Nappal minden olyan tiszta, mint a mocskos lelkünk. Undorral mosod fel a maradékot.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .