VERS

Márkus László: Werkfilm

Fehér hegyek. Feléd megyek.
Fekete szoknyában futsz felém.
Félúton találkozunk.
(Csak zárójelben jegyzem meg,
én még sosem láttam fél utat.)
Karod kitárod, csókra nyújtod szád.
Csücsörítek, de semmi cupp..
Surrogva kifut a film. Felébredek.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .